Blog
Blog » BEPERELHETED MAGYARORSZÁGON A FACEBOOK-OT?
BEPERELHETED MAGYARORSZÁGON A FACEBOOK-OT?
2018 Február 12
Egy osztrák magánszemély által a Facebook ellen indított perben az Európai Bíróság arról döntött, hogy egy európai fogyasztó mikor perelheti be a saját országában a közösségi média óriást. Rövid cikkünkben az Európai Bíróság döntését elemezzük.
1. Tények
Maximilian Schrems, egy osztrák adatvédelmi jogi aktivista Ausztriában beperelte a Facebook Ireland-ot, vagyis a Facebookot azt sérelmezve, hogy a Facebook számos adatvédelmi jogi szabályt megszegett a saját valamint más magánszemélyek Facebook profiljával kapcsolatban. Több magánszemély ugyanis Schremsre engedményezte a jogsértésekkel kapcsolatos igényeit.
Az írországi székhelyű Facebook azonban vitatta, hogy az osztrák bíróság joghatósággal rendelkezne az ügy elbírálására. A Facebook arra hivatkozott, hogy Schrems nem hivatkozhat arra a joghatósági okra, amely a fogyasztóknak lehetővé teszi, hogy a saját (EU tagállam) hazájukban pereskedjenek a másik féllel. Ennek egyrészt az az okra, hogy Schrems üzleti célokra, illetve szakmai célokra is használja a Facebookot, hiszen a Facebook-oldalán keresztül tájékoztatja a nagyközönséget arról, hogy milyen lépéseket tett a Facebook ellen. Másrészt, nem lehet alkalmazni ezt a kedvező joghatósági okot abban az esetben, ha valaki mások által rá engedményezett igényeket akar érvényesíteni.
Az osztrák bíróságnak, mielőtt az ügyet érdemben elkezdhette volna tárgyalni, az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát kellett kezdeményeznie. Az osztrák bíróság azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy hogyan kell értelmezni az a szabályt, hogy a fogyasztó a saját országában perelheti a másik szerződő felet, ha a kérdéses szerződést szakmai tevékenységén kívüli célokból kötötte.
2. A Bíróság döntése
Elsőként a Bíróság azt vizsgálta, hogy az a körülmény, hogy Schrems a Facebook oldalán informálja a nagyközönséget a Facebook elleni perei állásáról vagy hogy reklámozza a könyveit, megfosztja-e őt fogyasztói minőségétől. A Bíróság e körben figyelembe vette, hogy Schremsnek van egy saját privát Facebook profilja és egy Facebook oldala, a könyveit pedig ez utóbbin reklámozza.
A Bíróság végül arra jutott, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy magánszemély könyveket ad ki vagy honlapot üzemeltet, nem jelenti azt, hogy a Facebook profilját nem magáncélra használja, így ez a körülmény nem fosztja meg őt fogyasztói minőségétől.
A Bíróság ezen kívül vizsgálta, hogy fel lehet-e hívni ezt a különös joghatósági okot engedményezett követelések esetében.
A Bíróság véleménye ezzel kapcsolatban az volt, hogy ezt a kedvező joghatósági okot kifejezetten fogyasztóvédelmi okok indokolták. Márpedig ez a védelem csak akkor indokolt, ha a fogyasztó saját maga részt vesz az eljárásban. Így tehát nem lehet alkalmazni ezt a kedvező joghatósági okot olyan esetekre, amikor egy fogyasztó más fogyasztók által rá engedményezett követeléseket akar érvényesíteni.
3. Tanulság
Összefoglalva, fogyasztóként be tudod perelni a Facebookon a saját EU-s tagállam hazádban még akkor is, ha szakmai tevékenységet is kifejtesz (pl. van egy külön Facebook szakmai oldala), de csak akkor, ha a saját, személyedhez kötődő követelésedet kívánod érvényesíteni.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »