Blog
Blog » FONTOS TIPPEK DOLGOZÓ FELVÉTELEKOR
FONTOS TIPPEK DOLGOZÓ FELVÉTELEKOR
2015 Szeptember 25
Többfordulós kiválasztási eljárásban végre megtaláltuk az ideális új kollégát. Ez az a pont, amikor a legtöbb munkáltató hajlamos elfelejteni azokat az "apróságokat", melyek később nagyon sokba kerülhetnek, amikor váratlanul egy munkaügyi ellenőrzésre kerül sor, vagy amikor az új kolléga hirtelen a konkurenciához igazol át, netán konkurens céget alapít. A jelen cikkben a 7 legfontosabb dolgot gyűjtöttük össze, melyre új kolléga felvétele során figyelni kell.
Munkavállalói engedély
Ha a munkavállaló EU állampolgár (vagy EU állampolgár családtagja) nincs szükség engedélyre a munkaviszony létesítéséhez. Ettől függetlenül foglalkoztatását kötelező bejelenteni a Munkaügyi Hivatalban.
Amennyiben nem EU állampolgár alkalmazásáról van szó, munkavállalási engedélyre van szükség, és a munkaerő felvétele előtt egy kérelmet kell benyújtani a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részére. Amennyiben munkavégzési engedélyhez kötött munkavállaló esetén a foglalkoztatás engedély nélkül történik, egy munkaügyi ellenőrzés során különböző szankciókra számíthatunk.
Gyakorlati tanács: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem EU állampolgároknak maximum 2 évre ad munkavállalási engedélyt, amely meghosszabbítható.
A munkaszerződés formája
A munkavállalóval írásbeli szerződést kell kötni. Az írásbeli szerződés meglétét egy munkaügyi ellenőrzés során vizsgálhatják, és amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása enélkül történik, különböző szankciókra számíthatunk (többek között foglalkoztatástól való eltiltás, vagy pénzbírság).
Gyakorlati tanács: nem csupán a munkaszerződésnek, hanem a módosításnak is írásban kell történnie.
A munkaszerződés tartalma
A munkaszerződés szabályozza a felek alapvető jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A szerződés minimális tartalmi követelménye az alapbér és a munkakör meghatározása.
Rendkívül fontos, hogy a munkavállaló fizetése nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, melynek meghatározása kormányrendeletben történik, és ennek összegét évente módosítják.
Gyakorlati tanács: a próbaidőről kifejezetten meg kell egyezni a szerződésben, amely nem lehet több 3 hónapnál. A próbaidő alatt indokolás és felmondási idő nélkül felmondható a munkaszerződés.
Orvosi vizsgálat
A munkáltató felelőssége a munkavállalók részére a biztonságos munkakörnyezet megteremtése. Ezért többek között az is követelmény, hogy a munka megkezdése előtt a munkavállalót orvos vizsgálja meg, aki igazolja, hogy a munkavállaló egészségügyileg alkalmas munkaköri feladatainak ellátására.
Gyakorlati tanács: az egészségügyi vizsgálat nem csupán a munkavállalás kezdetén szükséges, hanem időről időre el kell végeztetni (pl. veszéllyel járó munkavégzés esetén hathavonta).
Bejelentés az adóhatóság felé
A munkavállalót első munkanapján be kell jelenteni az adóhatóság felé, ugyanígy a munkaviszony megszűnésének tényét is jelenteni kell 8 napon belül.
Gyakorlati tanács: az adóhatóság felé történő jelentést komolyan kell venni, hogy egy esetleges büntetés kiszabását megelőzzük.
A munkavállaló tájékoztatása
A munkavállalót kötelező írásban tájékoztatni a munkaviszony kezdetét követő 15 napon belül az alábbiakról: napi munkaidő, a fizetés elemei, szabadság számítása és kiadása, szerződés megszűnésének esetei, kollektív szerződés.
Gyakorlati tanács: hasznos lehet egy ún. munkajogi kézikönyv szerkesztése, mely tartalmazza a munkavállalás feltételeit és körülményeit. Ebbe olyan szabályok is beiktathatóak, amelyeket a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatban fontosnak vél.
Versenytilalmi megállapodás
Annak megelőzése érdekében, hogy a munkavállaló később a konkurenciánál helyezkedjen el, vagy konkurens céget alapítson, a munkaszerződésben lehetőség van versenytilalmi záradék kikötésére.
Ez a versenytilalmi kötelezettség a munkaviszony megszűnését követő két évnél nem lehet hosszabb, és a munkáltató ezért ellenérték fizetésére köteles.
Gyakorlati tanács: a versenytilalmi megállapodásért járó kompenzáció nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló azonos időtartam alatti alapbérének 33%-a.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »