HOGYAN NE KAMERÁZD A DOLGOZÓID? – A 15 MILLIÓS AUCHAN BÍRSÁG MARGÓJÁRA

2018 Április 09

Az idei év rosszul indult az Auchan Magyarországnak, mert az áruházaiban lévő kamerarendszer szabálytalan üzemeltetése miatt az Adatvédelmi Hatóság egy 15 Millió forintos bírságot szabott ki rá. Mivel a kamerás megfigyelés a májusban hatályba lépő GDPR-nek is fontos témája, az Auchan példájából érdemes levonni a tanulságokat, ha el akarsz kerülni egy hasonló büntetést.

Önkéntes hozzájárulás?

Az Auchan ügy egyik alapvető kérdése a munkavállalók kamerás megfigyelésének jogalapja volt. Ezt  a cég a munkavállalók írásbeli hozzájárulására alapozta, amit a dolgozók a céghez való belépéskor a munkaszerződés aláírásával adtak meg.

Az Adatvédelmi Hatóság ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a munkaszerződés azon része, melyben a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy őt a munkáltató kamerákkal megfigyelje, adatvédelmi jogi szempontból nem tekinthető érvényesnek.

A munka világában „önkéntes” hozzájárulásról általában nem beszélhetünk, hiszen azt eleve megkérdőjelezi a felek közötti hierarchikus viszony. Továbbá a munkavállaló utólag nem vonhatja vissza egyoldalúan a beleegyezését, mely adatvédelmi szempontból szintén aggályos.

A fentiek miatt az Auchan-nak nem a munkavállalók hozzájárulására kellett volna alapoznia a kamerás megfigyelést, mint adatkezelést. Ehelyett egy érdekmérlegelési tesztet kellett volna lefolytatnia, és dokumentálnia, mely során súlyozza egyrészről a munkáltató, mint adatkezelő, másrészről a munkavállaló mint érintett személy érdekeit, és így dönt a kamerázás szükségességéről.

Arányosság túllépése

Az Adatvédelmi Hatóság azt is megállapította, hogy a kamerák beállítása sem volt megfelelő, mivel azok sok esetben egy munkavállalóra voltak „ráállítva”. Erre viszont csak egészséget, vagy vagyonbiztonságot ténylegesen és közvetlenül fenyegető veszély esetén van lehetőség.

Az, hogy a pénztáros munkatárs szabálytalanul is kezelheti a rábízott pénzt, vagy az árukiadó esetleg más árut is kiadhat, csak eshetőleges veszélyt jelent a vagyonbiztonságra. Ez pedig nem indokolja a munkavállaló egész napos megfigyelését.

Ehelyett célszerű a kamerát a védeni kívánt vagyontárgyra irányítani (pl. pénztár, kiadásra váró áru, stb.)

Tájékoztatás hiánya

Végül az Adatvédelmi Hatóság elmarasztalta az Auchan-t amiatt is, hogy csak általánosságban tájékoztatta a munkavállalókat a kamerák használatáról, de nem nyújtott részletes tájékoztatást az alábbiakról

• az egyes kamerák elhelyezéséről, a megfigyelt területről;
• a megfigyelés céljáról, illetve arról, hogy rögzíti-e a megfigyelést;
• a kamerás felvételek tárolásával kapcsolatban tett adatbiztonsági intézkedésekről;
• arról, hogy ki, mikor, meddig és milyen célból nézheti vissza a felvételeket;
• végül az érintett jogairól, illetve a jogorvoslati lehetőségekről.

Bírság mértéke

A bírság kiszabásánál az Adatvédelmi Hatóság mérlegelte, hogy a szabálytalan kamerázás az Auchan mind a 20 db magyarországi áruházában megvalósult, így több mint 6.500 dolgozót érintett, nem beszélve a vásárlókról.

Szintén súlyosbító tényezőként értékelte a Hatóság az Auchan jelentős piaci szerepét, és azt, hogy a szabálytalan kamerarendszer üzemeltetéssel több adatvédelmi alapelvet is megsértett.

Összefoglaló

Munkahelyi kamerarendszer használata esetén cégednek fokozottan oda kell figyelnie az adatvédelmi szabályok betartására.

Nem megfelelő tehát, ha a munkaszerződésben „lepapírozod” hogy a dolgozód hozzájárul a megfigyeléshez. Hozzájárulás kérése helyett a jogos érdekedre hivatkozva egy érdekmérlegelési tesztet kell végezned, ami a megfigyelés jogalapja lesz. Ezen kívül a kamerák beállítása és a munkavállalók tájékoztatása is kritikus, ha el akarsz kerülni egy milliós nagyságrendű adatvédelmi bírságot.