ONLINE ELŐADÁS A NEW YORK-I VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYEZMÉNYRŐL

2021 November 18

Irodánk vezetője dr.Schmidt Richárd online előadást tartott a New York-I Választottbírósági Egyezmény nemzetközi és hazai gyakorlatáról a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Jogi Szekciója és a Magyar Jogász Egylet szervezésében.

1. A New York-i Egyezmény dióhájban

A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi New York-i Egyezmény a nemzetközi választottbíráskodás sikertörténeteinek egyike. Amellett, hogy az aláíró államok száma közel 170, az egyezmény mintaként szolgált az UNCITRAL 1986. évi nemzetközi választottbíráskodásról szóló modelltörvényének kidolgozásakor is, melyet hazánk a választottbíráskodás átfogó szabályozásai alkalmával – 1994-ben, illetve 2007-ben is – kiindulási alapnak tekintett.

Mivel a Vbt. alapjául szolgáló UNCITRAL modelltörvény a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése kapcsán gyakorlatilag átveszi a New York-i Egyezmény keretrendszerét, e jogforrás nemzetközi és hazai bírói gyakorlata nem csak a határon átnyúló, hanem a tisztán belföldi választottbírósági eljárások szempontjából is fontos a választottbíráskodással foglakozó jogászok számára.

2. Az Egyezmény hatálya, fenntartások

Richárd az előadást a New York-i Egyezmény tárgyi, illetve területi hatályával kapcsolatos alapvető kérdések tisztázásával kezdte. Ezt követően került sor az Egyezményekhez fűzött viszonossági és kereskedelmi fenntartás kérdéskörére.

Mivel a kereskedelmi fenntartás lehetőségével hazánk is élt, az előadás röviden kitért a kereskedelmi fenntartással kapcsolatos magyar bírói gyakorlatra, mely utóbbi fogalmat a bíróságok helyesen megszorítóan értelmeznek.

3. A Választottbírósági megállapodás végrehajtása

Az előadás második része a választottbírósági megállapodások végrehajtásáról szólt.

A New York-i Egyezmény II. Cikke szabályozza a választottbírósági megállapodás fogalmát, vélelmezett érvényességét, az alaki érvényességre vonatkozó szabályokat, valamint a választottbírósági megállapodás ún. negatív hatását.

Richárd több vezető külföldi bírósági döntés elemzését követően a magyar esetjog néhány közelmúltbéli döntését vette górcső alá, megállapítva, hogy a választottbírósági megállapodás megítélése kapcsán a hazai bírói gyakorlat alapvetően konvergál a nemzetközi gyakorlatban meghatározó „pro arbitration” megközelítéshez.

4. A Választottbírósági határozat végrehajtása

A New York-i Egyezmény IV. Cikke szabályozza a külföldi választottbírósági határozat elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos, a végrehajtást kérő által teljesítendő formai kérdéseket, míg az V. Cikk szabályozza azokat a megtagadási okokat, melyeket az adós védekezésként felhívhat a külföldi választottbírósági határozat elismerésére, illetve végrehajtására irányuló belföldi eljárásban.

A IV. Cikk és V. Cikk nemzetközi gyakorlatának vázlatos ismertetését követően Richárd részletesen elemezte az elmúlt 3 (három) évtized hazai bírói gyakorlatát.

A magyar gyakorlattal kapcsolatosan megállapítható, hogy amíg a magyar bíróságok az Egyezmény IV. Cikke által előírt formai szabályokat (eredeti dokumentum, vagy hiteles másolat, hiteles fordítás stb.) viszonylag szigorúan értelmezik, addig az V. Cikkben foglalt megtagadási okok kapcsán a nemzetközi gyakorlatban uralkodó pro-arbitration megközelítést követik.

Köszönjük a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Jogi Szekciójának és a Magyar Jogász Egyletnek az előadás megszervezését.