Blog
Blog » VISSZAKÜLDHETED A WEBSHOPNAK A KIBONTOTT MATRACOT? – LUXEMBURG DÖNTÖTT
VISSZAKÜLDHETED A WEBSHOPNAK A KIBONTOTT MATRACOT? – LUXEMBURG DÖNTÖTT
2019 Április 03
Tévedés, ha azt gondolod, hogy az Unió legfelsőbb bírói fóruma a mindennapi élettől távol álló kérdésekkel foglalkozik. Tavaly egy sajt ízét vizsgálva vontak le jelentős szerzői jogi következtetéseket, most pedig egy visszaküldött matrac apropóján adott a Bíróság fontos iránymutatást az online vásárlásokkal kapcsolatban. A döntés mind a fogyasztókat, mint az eladókat érinti, rövid írásunk elolvasását ezért mindenki számára ajánljuk.
A „matrac per”
Az ügy német felperesének bizonyára elvi jelentőségű volt a megfelelő pihenés, ugyanis az általa vásárolt matrac miatt indított per egészen a német szövetségi legfelsőbb bíróságig jutott, ahonnan pedig az Európai Unió Bíróságához fordultak állásfoglalásért.
Sascha Úr egy webshop-ban vásárolta a matracot, majd a kiszállítás után azt visszaküldte és kérte a vételár visszafizetését. A webshop szerint azonban Sascha Úr nem volt jogosult az őt, mint fogyasztót online vásárlás esetén megillető elállási jog érvényesítésére, mivel a terméket védő csomagolást az átvétel után eltávolította.
Az elállási jog
A jogvita tárgyát képező elállási jog célja, hogy (többek között) online vásárlás során ne kerülhess hátrányos helyzetbe amiatt, mert a vásárlás előtt nem tudod megtekinteni vagy kipróbálni a terméket. Az elállási jog alapján mindazt megteheted a termék átvételét követően, amire személyes vásárlásnál a fizetés előtt lehetőséged lenne. Ha terméket testközelből látva meggondolod magad, annak visszaküldésével „visszavonhatod” a vásárlást, mintha a boltban visszatennéd a polcra.
Bármilyen termék esetén elállhatok?
Főszabály szerint igen, viszont az irányelv tartalmaz kivételeket. Nem érvényesíthető az általános elállási jog többek között személyre szabott termékek, romlandó termékek, hírlapok, jelentős ár-ingadozásnak kitett termékek esetén, valamint olyan zárt csomagolású termék esetén sem, melyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontás után nem küldhetők vissza.
A Bíróságnak az utóbbi kivételt kellett értelmeznie, mivel az eladó arra hivatkozott, hogy a kicsomagolt matrac higiéniai okból nem küldhető vissza, így az általánosan gyakorolható elállási jog nem érvényesíthető.
A Bíróság álláspontja a matrac ügyben.
Miután az irányelv nem ad egyértelmű választ a kérdésre, Bíróság azt az értelmezést kereste, mely leginkább megfelel az irányelv célkitűzésének, ami a fogyasztók magas szintű védelme és a vállalkozások versenyképessége közötti összhang megteremtése.
A fentiek alapján Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elállási jog csak akkor zárható ki, ha az áru értékesíthetősége egészségvédelmi vagy higiéniai okokból a csomagolás felbontását követően véglegesen megszűnik, azaz miután felbontod a terméket, azt már biztosan nem lehet eladni egy másik vevőnek. Ide sorolhatók például a kozmetikai termékek, egészségügyi termékek vagy a fogkefék.
A Bíróság álláspontja szerint egy matrac esetén nem válik higiéniai szempontóból lehetetlenné az újbóli értékesíthetőség a védőfólia eltávolítása miatt, ugyanis:
- létezik használtmatrac-piac, valamint a szállodák egymást követő vendégei is ugyanazon matracot használják.
- a matrac a vizsgált szempontból a ruházati termékekhez hasonlítható, melyek megfelelő tisztítás után újból értékesíthetők. A ruházati termékek esetén pedig az irányelv kifejezetten biztosítja a felpróbálás utáni visszaküldés lehetőségét.
Fentiek alapján a Bíróság megállapította, hogy az Uniós jog alapján egy interneten vásárolt matrac védőfóliájának fogyasztó általi eltávolítása nem akadályozza őt az elállási jogának gyakorlásában.
A kipróbálás „terjedelme”
A Bíróság a fogyasztók számára kedvező döntés mellett ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az irányelv alapján a fogyasztó csak olyan mértékben veheti igénybe a terméket, mely jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához feltétlen szükséges.
Ezek alapján a megrendelt ruhát felpróbálhatod, az viszont aligha jogszerű, ha az interneten vásárolt cipőt azután küldöd vissza, hogy előtte végig táncolsz benne pár estét, majd focizol benne egyet a barátokkal.
Összegzés
A döntésből láthatod azt a gyakorlatot, mely alapján az Európai Unió által biztosított jogoktól történő eltérést, - jelen esetben az elállási jog alóli kivételeket - szűken kell értelmezni. A Bíróság szerint csak akkor tagadható meg az elállási jog gyakorlása higiéniai okokra hivatkozással, ha a termék felbontása után annak további értékesítése lehetetlenné válik. A döntés tehát jelentősen leszűkíti azon esetek körét, amikor az eladó higiéniai okokra hivatkozhat, így az elállási jog kizárása több területen, akár a fehérneműk esetén is megkérdőjelezhetővé válik.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »